A pedagógia kutatás módszertana

1 fejezet

A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései

1. A pedagógiai kutatás célja, tárgya:

Cél: az oktatás nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményének növelése új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével. A pedagógiai kutatás ezt a célt a személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárásával, a neveléstudomány elméleti ismeretanyagának fejlesztésével éri el. Ezek a törvényszerűségek képezik a pedagógiai kutatás tárgyát.

2. A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai:

A pedagógiai jelenségek:

• Bonyolultak, összetettek
• Nem mérhetők pontosan
• Ami mérhető nem a lényeg
• Nehezen figyelhetők meg

A pedagógiai konstelláció könnyen változik, módosul. A gyerekek órát megelőző élményei, a tanár pillanatnyi hangulata, a kutató jelenléte, beavatkozása mind a hatásrendszer része. A szituációk mindig egyediek, és nem vagy ritkán ismételhetők.

A pedagógiai kutatás 2 irányzata: a. etnográfikus b. pszichometrikus

Pozitivisták:

· A valóság létezik kézzel fogható független változók részei, önállóan tanulmányozhatók.

· A kutató és kutatás tárgyának kapcsolatai a kutató képes távolságot fenntartani a kutatás tárgyától.

· A következtetések általánosíthatósága (kontextustól független általánosítás).

· Ok okozati összefüggés feltárása a legfőbb cél.

· A kutatásnak értékmentesnek kell lennie.

· Előre megfogalmazott elméletek.

· Előnyben a nem emberi eszközök.

· Kutatás részletes tervvel.

· Laboratóriumi kutatás.

· Reprezentatív minta.

· Hipotézisek igazolása.

Naturalisták:

· A valóság többféle, az emberek tudatában létezik nem kézzel fogható.

· A kutató és a kutatás tárgy hat egymásra.

· Következtetések általánosíthatósága (kontextustól független igazságok nincsenek).

· Ok okozati összefüggés a különböző tényezők, folyamatok kölcsönhatásban vannak egymással.

· Kutatásból nő ki az elmélet.

· Előnyben az intuícióra képes ember.

· Hipotézis nélkül sejtésekre alapozva.

· Egyedi esetek.

· Felfedezésre feltételezések megfogalmazása módosítása.

3. A pedagógiai kutatás folyamata

· A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása.

· A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése elemzése.

· Hipotézisek megfogalmazása.

· A hipotézisek igazolásához, elvetéséhez a kutatási módszerek, eszközök kiválasztása.

· A vizsgálni kívánt minta kiválasztása.

· A kutatás végrehajtása.

· Adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása.

· A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása.

3.1. a. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása

3 fő forrása:

· Pedagógiai gyakorlat

· Elméleti tételek

· Pedagógiai szakirodalom

b. Szempontok a kutatási probléma értékelésére

1. A probléma megválaszolása hozzájárul-e a pedagógia elméleti ismeretanyagához?

2. A szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna?

3. Fejlődik-e a pedagógiai kutatás metodikája?

4. A kutatás elvégzése újabb kutatásokhoz vezet-e?

5. Időszerű-e az adott téma?

6. Kutatható-e az adott probléma?

7. Megfelel-e az adott probléma a kutató számára?

3.2 A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása.

A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan.

A. A hipotézis alkotás 2 útja: induktív és deduktív

B. A hipotéziseket a kutatás megkezdése előtt célszerű megfogalmazni.

C. A jó hipotézis főbb követelményei:

· magyarázóerővel kell rendelkeznie,

· a változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában.

· Egyértelműen igazolható vagy elvethető legyen.

· A hipotézis világos egyértelmű, operatív terminusokban legyen megfogalmazva.

· Támaszkodjon a meglévő ismeretekre.

· Összességében választ adjon a kiinduló problémára.

A hipotézisek megfogalmazásának módjai:

· Null-hipotézis

· Alternatív irány nélküli hipotézis

· Alternatív irányt is jelző hipotézis

3.3. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása

Kutatási stratégiák: deduktív azaz analitikus, induktív azaz leíró összefüggés feltáró és kísérleti.

Deduktív: a már meglévő elvek, törvényszerűségek, más tudományok eredményének elemzése alapján jutunk a pedagógia számára hasznos eredményekhez.

Induktív: a pedagógiai valóságból az empíriából kiindulva, adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az elméletig.

Leíró: a pedagógiai valóság egy területét elemezzük.

Összefüggés feltáró: a pedagógiai helyzetben különböző változók egymáshoz való viszonyát, összefüggéseit, korrelációját vizsgáljuk.

Kísérleti: nem a meglévő helyzetet írjuk le hanem a független változókat módosítjuk, beavatkozunk a pedagógiai folyamatba.

A kutatás módszerei, eszközei:

feltáró módszerek:

· Dokumentum elemzés

· Megfigyelés

· Szóbeli kikérdezés

· Írásbeli kikérdezés

· Szociometria

· Tudás mérés

· Pszichológiai tudásmérő vizsgálatok

Feldolgozó módszerek:

· Statisztikai

· Minőségi elemzés

· Metapedagógiai eljárások

A módszer megválasztás 2 fontos szempontja:

Érvényesség (validiti) mennyiben fejezi ki, méri az eszköz a mérni kívánt fogalmat

A megbízhatóság (relialiti) mennyire pontosan és következetesen mutatja ki az eszköz az indikátorok meglétének mértékét a valóságos jelenségekben.

3.4 A minta és minta vétele

Populáció vagy alapsokaság:

A közös megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyeknek az a köre, akikre a kutatás eredményei kiterjesztjük.

Minta: az alapsokaság valamely alcsoportja.

A pedagógia kutatás módszertana